Bagi templom orgonája
2019.02.08 A bagi Szent András templom orgonája
Bag nagyközség Pest megyében. A Szent András templom kántora Benedek József. A templom orgonájának felújítását, bővítését Gergely Ferenc és Baróti István tervei alapján Keve József végezte 1998-ban. A nyelvregiszterek Killinger-ek.
Az előző orgonát Schaeffer Ágoston Váci orgonaépítő készítette a háború előtt, 1950-ben lett felállítva, amelyet Pikéthy Tibor adott át. A hangversenyen a 11 éves Lehotka Gábor is orgonált, ez volt az első nyilvános hangversenye.
A templom orgonájának hangja:
Benedek József: Karácsonyi bölcsődal - Pastorale (kottája letölthető a Kották menüpontból)
Képgaléria ide kattintva, vagy a Galéria menüpont alatt érhető el
Regiszterek:
Hauptwerk / I.Man
Bourdon 16' - új
Principal 8'
Rohrgedackt 8' - új
Octav 4'
Gedackt 4'
Nachthorn 2'
Mixtur 4 x 2' - a 4.sor új
Trompete 8' - új
Schwellpositif / II.Man
Holzflöte 8'
Salicional 8'
Principal 4'
Rohrflöte 4'
Nasat 2 2/3'
Blockflöte 2'
Terz 1 3/5'
Quint 1 1/3'
Superoctav 1' - új
Tremulant
Schwellwerk / III.MAN
Koppelflöte 8' - új
Gamba 8'
Vox Coelestis 8' - új
Gemshorn 4' - új
Principal 2' - új
Larigot 1 1/3' - új
Hautbois 8' - új
Tremulant
Pedal
Subbass 16'
Quintbass 10 2/3' - új
Octavbass 8'
Gedacktbass 8' - új
Choralbass 4' - új
Fagott 16' - új
Kategória: 
Gyárvárosi lemezfelvétel
2019.01.15 Gyárvárosi lemezfelvétel 2018.
Győr Gyárváros városrészében áll az 1929-ben épült Jézus Szíve Plébániatemplom. A ma benne található orgonát ismeretlen cég készítette, a II. világháborúban elpusztult Angster orgona helyett 1980-ban helyezték el itt.
Felújítása, rekonstruálása elkerülhetetlenné vált: 2017-ben készítette el a Soproni Orgonaépítő Kkt. (Szabó András, Szarka György)
A felújított hangszeren 2018 januárjában hangfelvételt készítettünk: Dr. Maróti Gábor orgonál. A hangfelvételt Benedek András készítette.
Kisfilm az orgonáról és a felvételről
Képtár hamarosan.
A Győr-Gyárvárosi Jézus Szíve Plébániatemplom 19. századi műemlékorgonája
helyreállítás, felújítás:2017.
Soproni Orgonaépítő Kkt. Szabó András, Szarka György
Lemezfelvétel: 2018.
(hangfelvétel, vágó: Benedek András, előadó, zenei rendező: Maróti Gábor)
Az orgona rövid ismertetése
A templom első orgonáját a pécsi Angster cég építette 1941-ben. Ez a hangszer kétmanuálos, pedálos, 23 regiszteres, pneumatikus táskaládás orgona volt, és a cég 1212. opuszaként épült meg. Az orgonaszekrényt maga a templom tervezője, Árkay Bertalan tervezte, a diszpozíciót és vélhetően a menzúrákat a kor ünnepelt orgonaszakértőjére, Geyer Józsefre bízták.
Ez a hangszer megsemmisült, amikor a II. világháborúban a templomot bombatalálat érte.
Ma a templom főbejárat feletti karzatán található orgona eredetileg 6 regiszteres, pedál nélküli pozitív volt, és vélhetően a 19. sz. közepén, második harmadában épülhetett, ismeretlen mester műve. A hangszer a hegyeshalmi műemlék-templomból került Gyárvárosba, ahol Szakács István állította azt fel 1980-ban. A „Győr-gyárvárosi plébánia templomi leltára a 2000. évről” a következő bejegyzést tartalmazza az orgonáról: „1840-ből, Hegyeshalomból, 1 man., 8 reg., mechn, szűkített ped., elektr.fújt., itt 1980.” (A forrást Győri Imre kanonok-plébános bocsátotta rendelkezésünkre.) Ezt az orgonát később ismeretlen mester (mesterek?) különálló játszóasztallal, 1 regiszteres pedállal és egy manuálregiszterrel (Principal 8') bővítette. Az 1912. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv Hegyeshalomban (az orgona előző helyén) 1911- ből származó új orgonát említ (Forrás: Hajdók Judit: „Homlokzati orgonasípok hadi begyűjtése a győri egyházmegyében az I. világháború alatt” – „Primus Inter Omnes – Tanulmányok Bedy Vince születésének 15. évfordulójára” 249. oldal, Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr 2016.). Minden bizonnyal az akkor alaposan felújított, átépített, új játszóasztallal és pedállal bővített hangszert tekintették újnak.
Az orgona jelenleg egymanuálos, pedálos, 8 regiszteres, vezérlését tekintve továbbra is mechanikus, csúszkaláda rendszerű. A felmérés során szerezett információk szerint a hangszer már a mostani formájában került a gyárvárosi templomba, azon a felállítása óta komolyabb átalakításokat nem végeztek. Nyilvánvaló, hogy ezt a kis igénytelen hangszert ideiglenes megoldásnak szánták addig, amíg a templom méreteihez és kvalitásához megfelelő új orgona meg nem épül. A játszóasztalba ragasztott papírlap tanúsága szerint: Az orgona javítása motorcserével együtt. 2006. június-július(?)
Orgonaszekrény
Az egyszerű kiállítású, klasszicista stílusú orgonaszekrény homlokzatának 3 sípmezejében 27 db. (8-11-8) gyenge minőségű horganysíp állt. Az eredeti ón homlokzati sípok feltehetően az I. világháborús ónrekvirálásnak estek áldozatul (1918-ban). A homlokzati sípok végeit a szokásos növényi ornamentika, vagy drapéria helyett egyszerű mintázatú falemezek takarják. A sípmezők egyenes záródásúak, a szélsők a magasabbak, a középsőt egyszerű timpanon koronázza. Az orgonaszekrény jelenlegi krémszínű festése újabb.
Játszóasztal
A játszóasztal az orgonaszekrény és a karzat mellvédje között áll. Maga az asztal egyértelműen későbbi munka (valószínűleg Peppert Nándor műve), és amint az orgona, úgy ez sincs szignálva. A manuálklaviatúra borítása fehér műanyag. A klaviatúra jobb- és baloldalán, egy-egy sorba rendezve áll a 4-4 regiszterhúzó. Az esztergált regisztergombokban található vegyes eredetű, szedett-vedett porcelánkorongokon olvasható változatnevek az esetek többségében a legkevésbé sem fedték a valóságot (pl. a 8’-as pedálregiszter esetében: Percussion). A Principal 8' regiszterhúzója kijárt. A játszóasztal rekonstrukció előtti (utólagos) regisztermechanikája gyermeteg megoldásokat vonultatott fel. Az egyetlen lábemeltyű a tremolo-t kapcsolja. A játszóasztal klaviatúrára csukódó részére két stílusban nem illeszkedő fogantyút, baloldalra, a regiszterhúzók elé, az alaplapra nagyméretű motorindító billenőkapcsolót szereltek. A rézküszöbbel ellátott térddeszka meglehetősen kopott volt. A pedálklaviatúra megfelelő állapotban volt a rekonstrukció előtt. Az eredeti orgonapad primitív munka volt, ami több helyütt is széthasadt (szétszáradt). A dobogó cserére szorult.
Mechanika
A rekonstrukciót megelőzően az orgona játszó- és regisztermechanikája összességében elnagyolt, csúnya munka volt. Az orgonaszekrényen belül található regisztermechanika-elemek egy része a Peppert műhelyben készülhetett, nyilvánvalóan a játszóasztallal egy időben. Ilyen tipikus elemek a regiszter-vinklik és a vinklikbe állítható menetes vashuzallal kapcsolódó húzólécek. A játékmechanika számára egyszerű vasvinklik készültek, amelyek kapcsolódási pontjait utólagosan bőrözéssel, és egyéb, nem kifejezetten orgonaszerű megoldásokkal igyekeztek csendes járatúvá alakítani. A pedálon velatúrakarok gyanánt süllyesztett fejű facsavarokat, húzólécek helyett többnyire horganyzott vashuzalokat alkalmaztak!
Szélládák
A manuálszélládán jelentős átalakításokat végeztek. Az egykori, hátul található klaviatúra helyére, hetedik regiszterként, egy új síptőke került, egy új sípsorral (Principál 8'). Ugyanakkor az eredetileg hátul beépített szelepszekrényt a szélláda elejére (az oltár felé eső részére) telepítették. A jelenlegi szelepszekrényben hátul is stiftes vezetésű szelepeket találhatunk. A szelepek bőrözésre szorultak, a rugózatot be kellett szabályozni. A síptőkék alá több helyütt is ékeket vertek, hogy a csúszkák mozgatása könnyebbé váljon, ez a megoldás is oka lehetett az átszólásoknak. Az utólagosan beépített egyregiszteres pedálláda csőláda kivitelben készült. Minden jel szerint ez a pedálláda eredetileg nem ehhez az orgonához épült. Ismeretlen személy a pedálláda spundjait sziloplaszttal tömítette, lehetetlenné téve ezzel azok levételét és az esetleges szelepszekrény-hibák kijavítását. Az orgona belseje felé nyíló spundok eleve megnehezítették a hibaelhárítást.
Sípmű
Az orgona sípanyaga kissé eklektikus benyomást kelt, általános állapota a felújítás előtt elszomorító volt. Ismeretlen mester az eredetileg hangravágott belső ónsípokat utólag csúszó- hangológyűrűkkel látta el. Az újabb horgany homlokzati sípok mellett számos síppótlással is találkozhattunk. A nagyobb födött fasípok dugóit az ismeretlen „sziloplasztos mester” eltömítette, így megszüntetve azok hangolhatóságát! Az utólagosan beépített pedál számára eredetileg 12 db nyitott fasíp készült, amiből az öt leghosszabbat (C-E) később levágták és lefedték, mert különben kilógtak volna a szekrényből. A sípanyag jelentős részéhez komolyabb bontás nélkül nem lehetett hozzáférni, így a menzúrák teljes levételére a felújítás során több részletben volt csak lehetőség.
Fúvómű
A hangszer szélellátását egy, az orgonaszekrény aljában elhelyezett, újabb építésű, merítő nélküli úszófúvó biztosította. A fúvónak vélhetően nem volt balanszrámája, vagy ha volt eltört, mert az úszó vészesen billegett. A motorszélcsatorna rendkívül csúnya munka volt. A jó minőségű fúvómotor (Könyves és Fia 110/3, 2006) is az orgonaszekrényben állt, beépítése azonban szakszerűtlenül történt és az elemi érintésvédelmi előírásoknak sem felelt meg, életveszélyes állapotot hozva létre!
A tremolo későbbi beépítés.
Az orgona diszpozíciója
(a változatok szélládán elfoglalt sorrendjében, a homlokzattól kiindulva) a felújítás előtt, zömében teljesen hibás regiszternevekkel, eltérés esetén zárójelben a valóságnak megfelelő elnevezések olvashatók:
Manuál
Octav 4' C-DIS nyitott fasíp, E-disº, c¹-b¹ horganysípok a homlokzatban, eº-hº, h¹-től belső ónsíp. C 65x52 FIS 64 c 53 fis 43 c1 33 fis1 30 c2 18 fis2 15,5 c3 12
Flauta dulce 4' (Superoctav 2') C-DIS horganysípok a homlokzatban, E-től belső ónsípok. FIS horganysíp. C 52 FIS 37,5 c 30,5 fis 24 c1 18 6 fis1 14 c2 12,5 fis2 9 c3 7,5
Quinta 2 2/3' (Quint 1 1/3') Nyitott, cilindrikus ónsípok, c²-nél oktávrepetíció. C 39,5
Piccolo (Sedecima 1') Cilindrikus ónsípok, c¹-nél oktávrepetíció. C 29,5
Bourdon 8' (Copula major 8') Végig fasípsor, C-fis² födött, g²-től nyitott fasípok. C 98x82 FIS 80x61 c nem mérhető fis 34x22 c1 31,5x25 fis1 nem mérhető
Flöte 4' (Copula minor 4') Végig fasípok, C-h¹ födött, c²-től nyitott kiveitelben.
Principal 8' C-cº födött fasípok, cisº-h¹ horgany, c²-től ónsípok. Későbbi beépítés, az egykori manuálklaviatúra helyén.
Pedál
Percussion (Apertabass 8') 12 db. fasíp, C-E födött, F-től nyitott kivitelben.
A hangszer rekonstruált diszpozíciója
Manuál
(Principal 8’ későbbi beépítés)
Copulamajor 8’
Principal 4’
Copula minor 4’
Octav 2’
Quint 1 1/3’
Superoctav 1’
Pedál
(Apertabass 8’ későbbi beépítés)
(Tremolo későbbi beépítés)
A helyreállítás alapelvei
Az ideális megoldás egy, a templom méreteihez megfelelő, nagyjából az elpusztult Angster orgona nagyságához mérhető hangszer lenne. Mivel a most használatban lévő kis orgona a templom jogán védett, ezért a cél nem lehet más, mint a hangszer teljes felújítása. Így bármiféle bővítés, modernizálás, bármennyire is indokolt volna, sajnos nem jöhet szóba. Nem rekonstruáljuk az eredeti állapotokat, hiszen akkor ennek a pedálmű és a Principal 8’ változat is áldozatul esne, ráadásul egy olyan állapotot állítanánk vissza, ami a jelenlegi helyen soha nem volt. Így tehát a mostani, különálló játszóasztallal, pedállal és egy manuálregiszterrel bővített orgona került felújításra. Az eredeti sípanyag összetételét meghatározó spektroanalitikus vizsgálatot a Budapesti Műszaki Egyetem szaklaboratóriumában végezték el. A helyreállítás során a munkálatokról részletes fotódokumentáció készült.
Az orgona rekonstrukciós átalakításának műszaki folyamata
1. Az egész orgona kitisztítása.
2. A fa részek konzerválása. (A szekrény, a játszóasztal, a fasípok és egyéb -szerkezeti elemek)
rovar- és gombakártevők elleni preventív védelme, ecseteléssel, injektálással).
3. A játszóasztal felújítása - manuálklaviatúra vezetőstiftjeinek tisztítása, felpolírozása - a billentyűk szükség szerinti bőrözése - kasmírkarikák, filcek cseréje - egységes kivitelű és a tényleges változatoknak megfelelő porcelán regiszterkorongok készítése - a húzószálak (absztraktok) átvizsgálása, szükség szerinti pótlása - a játszóasztalba utólagosan beépített, primitív kivitelű regisztermechanika elemek cseréje az eredetiekkel megegyezőkre - pedálklaviatúra felújítása - az utólagosan felhelyezett szerelvények (fogantyúk, kapcsolók stb.) bontása.
4. A játékmechanika felújítása. - a fa húzólécek átvizsgálása, szükség szerinti cseréje - a horganyzott vas húzószálak cseréje fa absztraktokra - a mechanikavinklik, vinklitengelyek átvizsgálása - vinklitőkék kitisztítása, az esetleges szorulások elhárítása - a dobogó alatti és az orgonaszekérnyben található pedálvelatúra felújítása - a pedálvelatúrák utólagos facsavar-karjainak cseréje bőrlencsés Peppert-féle karokra - a játékmechanika beszabályozása
6. A regisztermechanika felújítása. - valamennyi csatlakozó stift átvizsgálása, az esetleges kotyogások megszűntetése - a Peppert-féle favinklik felülvizsgálata - a vonórudak, himbák cseréje a korban megszokott kivitelű alkatrészekre - a regisztermechanika beszabályozása
7. A manuálszélláda felújítása. - szelepek bőrözése - rugózat beállítása - szelepvezető-sítiftek tisztítása, beállítása - a szelepszekrény spundjának bőrözése (a megfelelő tömítés végett) - a szelepmozgató huzalok átvizsgálása - a szelepszekrény-dekni lyuggatott rézszalagjának bőrözése, furatainak átvizsgálása - hangrekeszek tisztítása, az esetleges átszólások megszűntetése - csúszkaágyak bőrözése - csúszkák, grafitozása, beállítása - síptőkék, átvizsgálása, beállítása - sípállványok, sípakasztók, hiányosságainak pótlása, stabilizálása
8. A pedálszélláda felújítása. - szelepek bőrözése - rugózat beállítása - szelepvezető-stiftek tisztítása, beállítása - szelepszekrény spundjáról a sziloplaszt tömítés eltávolítása - spundok bőrözése - a regiszterszelep felújítása - pedáltőkék felújítása, beállítása
9. A fémsípanyag felújítása, pótlása. (az utólagosan felszerelt hangológyűrűk maradnak). - sípok tisztítása - sípderekak, síplábak kiegyengetése - a szétnyílt forrasztások átforrasztása - maglapok átvizsgálása, javítása - felvágások szükség szerinti korrekciója - az idegen sípok eltávolítása, és pótlásuk az eredeti menzúrák, anyagösszetétel és építési mód szerint készült új sípokkal.
10. Új ón homlokzati sípok készítése és beépítése. (Az új sípok az eredeti menzúrák, anyagösszetétel és építési mód szerint készülnek. A méreteket az eredeti belső sípok haladványából, és a homlokzati sípakasztókból kellett kiszámítani) - a meglévő sípanyag spektroanalitikus anyagösszetétel-vizsgálatának elvégzése (Budapesti Műszaki Egyetem).
11. A fasípok felújítása. - a sípok kitisztítása - sípmagok átvizsgálása, beállítása - a derekak esetleges repedéseinek megszűntetése - a megcsonkított sípvégek kiegészítése - a sípdugókról a sziloplaszt tömítés eltávolítása - az idegen dugók, dugónyelek cseréje az eredetiekkel megegyezőkre - dugók újrabőrözése - síplábak átvizsgálása, szükség szerinti cseréje
12. A fúvó felújítása. - új balanszráma beépítése - az egész fúvó tömítése – újrabőrözés
13. A tremolo felújítása. - membránok cseréje - bőrözés felújítása - sebesség és amplitúdó beállítása
14. A jelenlegi jó minőségű orgonamotor szakszerű beépítése. - rugalmas összeköttetés készítése és beépítése - szabályozószelep készítése és beépítése - új, fából készült motorszélcsatorna beépítése - a motor szakszerű, az érintésvédelmi szabályoknak megfelelő bekötése - új, ízléses motorkapcsoló elhelyezése
15. Új, orgonapad készítése. (Az orgonapad a 19. század közepén alkalmazott egyszerű vonalú kivitelben készül a korban használt konstrukcióval, fenyőfából.)
16. Új dobogó készítése. (A dobogó anyaga a mostanival megegyezően táblásított fenyőfa, a megfelelő felületkezeléssel.)
17. Intonálás. (A 19. század közepében elterjedt későbarokk-klasszicista hangideálnak megfelelően.)
18. Hangolás. (Jól temperált, vagy közel egyenletes temperatúra szerint.)
Gönyűi lemezfelvétel
2019.01.08
A Gönyűi Római Katolikus Templomban egy 1908-ban készült Rieger orgona található (op. 1459.).
E hangszert 2017-ben a Soproni Orgonaépítő KKt. felújította és átépítette.
A munkálatok után, 2017. július 14-15-én lemezfelvétel készült a templomban.
Dr. Maróti Gábor orgonál a felvételen, melyet Benedek András készített.
Az orgonáról és a felvételkor készült fényképek galériája
A felvételt bemutató videó a Yuetube-on
A lemezről zenetudományi elemzés
Szabó András soproni orgonaépítő írása az orgonáról:
A gönyűi római katolikus templomot a neves építész, Fellner Jakab tervezte. A szép templom meglehetősen szűk kórusára a Rieger cégtől rendeltek orgonát levéltári források szerint 1935-ben. Ugyanakkor a játszóasztal rézintarziás cégjelzésén található 1459-es opus 1908-as építésre utal. Elképzelhető, hogy a hangszer bizonyos elemei a korábbi orgonából valók.
A Rieger orgonaépítő-dinasztia alapítója Franz Rieger (1812-1885) volt. Az akkori Osztrák-Sziléziában található jägerndorfi üzeméből 32 db. orgona került ki. Két fia Otto (1847-1905) és Gustav (1848-1905) apjuk mesterségét folytatta. 1873-ban ők alapították a „Gebrüder Rieger” orgonagyárat, amelyből annak 80 éves fennállása alatt több mint 3000 orgona került ki (a mai Magyarország területén ebből hozzávetőlegesen 500 db. található). A Rieger Testvérek korai, mechanikus hangszerei ma is nagy kincsei orgonaállományunknak (Egyházmegyénkben: Bakonysárkány, Komárom, Nagyigmánd, Peresznye).
A kor divatjának megfelelően az 1890-es évektől sajnos ők is fokozatosan átálltak a pneumatikus (légnyomatú) vezérlésre.
A jelentős számú magyarországi megrendelés miatt 1894-ben fióküzemet nyitottak Budapesten. Hazai Rieger-orgonáink, a legkorábbiakat leszámítva, a budapesti üzemből kerültek ki. Néhány elemet azonban továbbra is az anyacég szállított Jägerndorfból. 1903-ban ifjabb Otto Rieger (1880-1920) vette át a cég vezetését. Az ő korai halálát követően 1920-ban a Rieger orgonagyár Josef von Glatter-Götz (1880-1948) tulajdonába került. Ebből a korszakból származik a gönyűi orgona is.
Ebben az időben a Rieger cég már letett a korábban általánosan alkalmazott, és szakmai körökben éles vitákat kiváltó, kombinált változatok alkalmazásáról, a gönyűi orgonában sem találunk ilyeneket. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy ekkortájt, talán anyagi megfontolásokból, egész más felfogásban készítik a reprezentatív, többnyire nagyobb városokban felállított orgonáikat, és a kisebb, vidéki templomoknak szánt hangszereiket (Angster ugyanígy járt el). Ez utóbbiak esetén mind az intonáció, mind a végletekig leegyszerűsített pneumatikus rendszer sok kívánnivalót hagy maga után. A gönyűi orgonába például nem készültek gyorsítórelék, így az eleve határhelyzeten működő pneumatika nem funkcionált megfelelőképpen, különösen a nyári szárazságok idején. Emellett a nehezen szerelhető Rieger-játszóasztalok legfőbb hibaforrásai a kopulaszerkezetek. Ezek, kézműves módszerekkel gyakorlatilag nem javíthatók, ezért jobb híján a gönyűi orgonában is kikötötték őket. Ezeknek a kis hangszereknek a hangképét viszont a gyártó eleve úgy állította össze, hogy annak a pedál- és a szuperkopula szerves részét képezi. A hiányzó magasabb fekvésű regisztereket a szuperkopula hivatott „pótolni” azzal, hogy egy oktávval magasabban automatikusan megkettőzi a változatokat. A gönyűi orgona pedálművét, a sorozatos hibák, a megbízhatatlan pneumatikus szerkezet miatt, szintén kiiktatták.
Az eredendően elnagyolt, gyorsítók nélküli pneumatikus rendszer és a játszóasztal hiányosságainak kiváltására egy elektromos vezérlés beépítése bizonyult a megfelelő és leginkább költséghatékony megoldásnak. Ennek során valamennyi eredeti funkció továbbra is megmaradt, illetve az időközben kiiktatott kopulák és a pedálmű ismét használhatóvá váltak. Ugyanakkor a megbízhatatlan pneumatikus vezérlést egy gyors és pontos elektronika váltotta fel. Ezzel egy időben, a szükséges javítás, tisztítás, hangolás mellett, és új fúvómotort is kapott az orgona.
A pneumatika alkalmazása az orgonaépítészetben zsákutcának bizonyult. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy valamennyi pneumatikus orgonát elektromosítani kellene. Ez, egyrészt az ilyen hangszerek nagy száma miatt (országosan kb. 1300 db.) sem lehetséges, másrészt egy százéves légnyomatú orgonának lehet ipartörténeti, sőt akár örökségvédelmi értéke is. Az elnagyolt, rossz pneumatika kiváltására viszont reális alternatíva lehet az elektromos vezérlés beépítése, erre jó példa a gönyűi hangszer is.
Szabó András és Szarka György soproni orgonaépítők írása a felújításról:
A Gönyűi Római Katolikus Plébániatemplom Rieger Op. 1459. sz. orgonájának felújítási és átépítési folyamatai (Szabó András, Szarka György Soproni Orgonaépítő Kkt. 2017.)
A templom főbejárat feletti karzatán a Rieger orgonagyár egymanuálos, pedálos, 7 regiszteres, pneumatikus, kúpládás orgonája áll. A hangszer Rieger katalógusa szerint 1908-ban épült, a cég 1459. opuszaként. A levéltári kutatási anyagot Hajdók Judit orgonaszakértő a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakreferense bocsátotta rendelkezésünkre.
1957-ben a budapesti Fittler cég fúvómotort szerelt be (az átépítés előtti motor későbbi).
1983-ban nagyobb javítást végeztek a hangszeren (részletek nem ismeretesek). A neobarokk orgonaszekrény homlokzatának három sípmezejében 21 db. (6-9-6) jó minőségű horganysíp áll. Az orgonaszekrény faerezetes (flóder) díszítőfestése eredeti. Játszóasztal a karzat mellvédjébe épült be.
A játszóasztal 1935-ből való, egyedül a cégjelzést tartalmazó léc idézi a korábbi Rieger orgonákat.
A manuálklaviatúra borítása fehér műanyag. A klaviatúra feletti leszorítólécen Rieger régi, K.u.K. címeres, rézintarziás cégjelzése olvasható: Opus 1459 Rieger Ottó Budapest. Az efölötti homloklécen sorakoznak a kopulák és regiszterek billéi. Az ezeken található porcelánkorongok a regiszterfeliratokkal épek és hiánytalanok. A klaviatúra alatti hüvelykgombsor a kollektívákat kapcsolja. A pedálklaviatúrát felújították, az átépítés előtti felméréskor egyetlen pedálhang sem volt megszólaltatható. Az orgona eltávolított csőpneumatikája üzemképes volt. A manuál számára nem készült gyorsítórelé, ez komoly konstrukciós hibának tekinthető. A probléma kiküszöbölésére a pneumatika részére direkt motorlevegőt vezettek. Emiatt néhány hang nehezen megy el. A pneumatikával egyébként is adódhattak problémák, mivel a csőcsatlakozó léceket helyenként pillanatszorítókkal fogatták össze. A regiszter-relén apró ékfúvócskákat, a többin és a konduktokon membránokat alkalmaztak. A manuálszélláda jól működik, a pedálszélláda kipróbálására a felújítást megelőző felmérés során nem volt lehetőség. A manuálszélláda feltehetően 1935-ből származik. Erre utal, hogy a hangszernek nincsenek kombinált regiszterei, ami pedig általános gyakorlat volt a 20. század első évtizedében a Rieger-orgonáknál.
A felújítás előtti felméréskor az orgona sípanyaga jó állapotban volt. A sípok nagyrészt az átépítés idejéről származnak. A hangszer szélellátását egy, az orgonaszekrény alját kitöltő, lábnyomatú merítővel ellátott nagyméretű úszófúvó biztosítja. A házilagos készítésű fúvómotor a karzat oldalszobájában állt. A hangszer faanyagában helyenként jelentős rovarfertőzés volt tapasztalható. Az orgona meglehetősen piszkos volt.
A hangszer diszpozíciója (a változatok szélládán elfoglalt sorrendjében, a homlokzattól kiindulva):
Manuál:
Principál 8' C-GIS belső, A-f¹ homlokzati horgany, fis¹-től ismét belső ónsípok.
Szalicionál 8' Nyitott, cilindrikus fémsípok, C-hº horganyból, c¹-től ónból. A horganysípok rolnis, az ónsípok szekrényszakállal.
Oktáv 4' Nyitott, cilindrikus fémsípok, C-H horganyból, cº-től ónból.
Vox coelestis 8' Csak cº-től épült meg. Egysoros, a Szalicionállal együtt kapcsolható, c¹-től ónból, rolnis, fis²-től állítható kapaszakállal.
Burdon 8' C-H födött fa, cº-hº sapkás horgany, c¹-h² sapkás ón, c³-tól kónikus ónsípok, félkörös felvágással.
Mixtura 3sor 2 2/3' (2 2/3'+2'+1 1/3') Nyitott cilindrikus fémsípok, a két mélyebb sorának nagyoktávja horganyból, az összes többi síp ónból. Nem repetál.
Pedál:
Subbass 16' Belülről labizált födött fasípok, félkörös felvágással.
Kopulák (billékként):
Ped. kop. Sup. okt. kop.
Kollektívák (hüvelykgombokként):
Piano, Mezzoforte, Forte, Kiváltó
A felújítási folyamat
Az orgona precíz működtetése érdekében új elektromos traktúra beépítésére volt szükség, tekintettel a gyorsító relék hiányára és a játszóasztal szerkezetének hozzáférhetetlenségére. Új nagy teljesítményű légellátást biztosító elektromotor került beépítésre.
Az elvégzett munkák:
1. Az egész orgona kitisztítása
2. A faanyag rovar- és gombakártevők elleni védelme
3. A pneumatikus berendezés bontása
4. Új elektromos berendezés beszerzése és beépítése. A kiépítendő funkciók teljes mértékben megfelelnének az eredetieknek. A kapcsolók elhelyezésén, így a játszóasztal megjelenésén nem változtattunk: „Gepárd” orgonavezérlés beépítése (gyártó: Alt-Comp Mérnökiroda Bt, Budapest), A vezérléshez tartozó optoelektronikai billentyűérzékelők felszerelése, Laukhuff hangmágnesek (88 db.), katalógusszám: 3 006 10, Kapcsolóüzemű tápegység (24 V), Laukhuff regiszterkapcsolók és kombinációgombok, katalógusszám: 3 023 00, 3 027 00, Mágneslécek felszerelése, kábelezés, szalagkábelekkel, 34 pólusú csatlakozókkal (Harting N34 típus)
5. Az elektromos berendezés beszabályozása
6. A szélládák hibáinak javítása
7. A sípanyag hibáinak javítása
8. Új, jó minőségű fúvómotor beépítése a szükséges tartozékokkal együtt (LVM 8-120/400 típus, gyártó: Könyves és Fia Kft. Vámosszabadi), (rugalmas összeköttetés, szabályozószelep, motorszélcsatorna)
9. A fúvó átvizsgálása
10. Az intonálási hibák kijavítása
11. Hangolás
Colligatum musicae – lemezismertető Maróti Gábor (orgona) a Gönyűi Római Katolikus Templom Op. 1459. sz. Rieger Orgonáján (1908) készült felvételéről (2017)
Az emberiség fennállása óta elképesztő mennyiségű adatot és információt halmozott fel. Ám e gigantikus mennyiségű produktum megfelelőlen tipizált rendszerezés nélkül puszta adathalmazzá degradálódhat, hacsak a különféle tudományos- és művészeti ágazatok kusza útvesztőjében nem kapunk iránymutatást: érdeklődéssel veszünk hát kézbe minden olyan nagyobb volumenű gyűjteményt, amely ebben segítségünkre lehet. Különösen akkor, ha az olyan szakmai alaposságot sugallva készült el, ami Maróti Gábor, a Győri Egyházmegye zeneigazgatója és munkatársai (Benedek András, Bohner Anna, Czita Zsuzsanna, dr. Pődör Lea és Dr. Richter Viktória) 2017-ben megjelent lemezének repertoárját jellemzi.
A Gönyűi Római Katolikus Templom 110 éves hétregiszteres Rieger orgonáját bemutató, a Győri Hittudományi Főiskola Egyházzenei Tanszéke által kiadott hanglemezen az NKA program felkérése nyomán, Maróti Gábor színvonalas tolmácsolásában hallgathatjuk meg a 24 kompozíciót magában foglaló gazdag műsort. Az előadó által előzetesen végzett széleskörű kutatások eredményeként, amelyek a Soporoni Orgonaépítő Kkt. által 2017-ben felújított és átépített hangszer dispozíciójával összhangban álló repertoár összeállítására fókuszáltak, közel 500 év orgonairodalmát felölelő válogatás született. Az instrumentum regisztereinek köszönhetően a reneszánsz és a barokk alkotásokon túl a romantika korából, illetve kortárs szerzőktől származó művek kerülnek megszólaltatásra a felvételen. Ugyancsak fontos szempontot képzett az anyag összeállítása során, hogy olyan kis mesterek alkotásai is fölkerülhessenek a lemezre – így többek között a reneszánszkorabeli Pier Soto (1493-1563), vagy a korabarokk Franz Xaver Murschhauser (1663-1738), akik kifejezetten ilyen méretű és hangolású hangszerre írtak, ezzel is gyarapítva a felvétel stiláris-esztétikai hitelesség terén szerzett érdemeit. Az elsősorban egyházi zenét középpontba állító műsoron további itáliai – Antonio Valente (1520-1580), Giacomo Carissimi (1605-1674), spanyol – Tomás de Santa María (ca. 1510-1570), angol – Henry Elliot Button (1861-1925), Walter Galpin Alcock (1861-1947) és német – Johann Sebastian Bach (1685-1750), Johann Christoph Oley (1738-1789), Adolf Hesse (1809-1863) komponisták alkotásai foglalnak helyet a korábbi zenetörténeti korszakok orgonairodalmának képviselőiként.
Kiemelendő a repertoárból, Carlotta Ferrari (1975-) 11. helyen elhangzó szellemes, többek között a visszhang-effektus zenei közhelyét és a kakukkmadár hangját karikírozó, Preludio in eco, Versetto italiano, Toccata del cucu polymodale címmel kifejezetten a hanglemez számára komponált darabja – Maróti rendkívül színes regiszterkezelése által tanúsítva, hogy kortárs opuszok megszólaltatására éppúgy alkalmas a hangszer, mint régi korok zenéjének megidézésére. Zenetörténeti korszakolás szempontjából ugyancsak a hanglemezen szereplő műsor második felét meghatározó kortárs, illetve 20. századi alkotások körébe tartozik a szerzőnő Herzliebster Jesu korálelőjátéka (13. szám), Gaël Liardon (1973-) azonos címet viselő fúgája (12. szám), illetve a hajdani barokk mester előtt tisztelgő Fugues dans le style de Pachelbel című darabja (20. szám), míg a magyar szerzők képviseletében Pikéthy Tibor (1884-1972) három prelúdiuma az Op. 16-os sorozatból (21. szám), Kapi-Králik Jenő (1906-1978) Az éj ím érkezik korálelőjátéka (22. szám), Gárdonyi Zoltán (1906-1986) Fantasia con motója (23. szám), továbbá Maróti Gábor (1978-) szintén a Herzliebster Jesu témán alapuló korálelőjátéka (16. szám), valamint Az Úristen Ádám atyánknak című előjátéka (24. szám) csendül fel.
A 12-16. számokat magában foglaló blokk izgalmas stílus- és műfajtörténeti barangolást ígér a méltán népszerű Herzliebster Jesu kezdetű korál apropóján: az említett kortárs szerzőktől származó feldolgozásokon túl Bach, valamint Maróti átiratában Oley, 18. századi német orgonista és zeneszerző azonos címet viselő korálelőjátékával válik teljessé a zenetörténeti tabló.
S hogy pontosan ki lehet a célközönsége ennek az impozáns zenei gyűjteménynek? Az orgonalógia területén jártasak és kevésbé tapasztaltak egyaránt garantáltan hasznos és élvezetes ismeretekkel, élményekkel gyarapodhatnak, ha megismerkednek e lemezzel, amely biztos kézzel vezeti végig hallgatóját egy több mint százesztendős instrumentum segítségével az orgonairodalom sűrű labirintusán.
B. Kaskötő Marietta
Cimkék: Vízkereszt története és vallásos népszokásai
2019.01.06
Vízkereszt története és vallásos népszokásai
A magyar középkori kódexek alapján kijelenthető, hogy vízkereszt ünnepét kevésbé ünnepelték, mint a karácsonyt. A Lányi Kódex csak a duplex festum kategóriát alkalmazza, kijelölve az előírt (nem saját) Kyrie típusát. A Cornides Kódex már azt is jelzi, hogy „két innep”, tehát a bölcsek imádatának és a keresztelésnek kettős ünnepét ülték.
Az ünnep eredeti, ősi elnevezése és jelentése, Urunk megjelenése (Epiphania Domini), amit Magyarországon először a Teleki Kódexben említenek magyarul: „Vr ki ielenese”. Régi, bizánci rítusterületekre jellemző cselekmény, a kereszt folyóvízbe dobásával történő vízszentelésre utal a magyar elnevezés, ami feltételezhetővé teszi, hogy a görög liturgiarend meghatározó hatással volt a magyar liturgia kialakulására. A vízkereszti vigilia liturgikus szövegsorozata már az 1070 körül készült Szelepchényi Kódexben is megtalálható.
Az európai egyházi naptárakban és kódexekben gyakori az ünnep három királyra vonatkozó elnevezése (pl. a cseh „tri kralové”, vagy a német „Dreikönigstag” és „Die heiligen drei Könige”), de ez a magyar középkori rítushagyományban nem fordul elő, csak a 17. században, Alvinczi Péter protestáns szerző veszi át először: „Festum trium regum”, azaz három király ünnepe (Postilla, 1633).
Érdekes az ünnep evangélium olvasásának és az énekrendnek a középkori gyakorlata. A Cornides Kódex szerint az egyik evangéliumszöveget csak éjjel olvasták fel a kolostori virrasztások alatt (Urunk kereszteléséről), a három királyról szóló másikat minden templomban. Vízkeresztnek saját szekvenciája is volt („Festa Christi omnis”), amit valószínűleg Notker írt. Első szövegforrása a 10. században keletkezett Bambergi Misszálé. Első magyar forrásunk a 13. századi Németújvári Misszálé és megtalálható az 1363-ban keletkezett soproni Golso Misszáléban is. A szekvencia hatással volt a később keletkezett és ma is használt magyar népénekek szövegére.
A vízszentelést a középkorban csak Magyarországon (pl. a 11. századi győri Hartwick Agendában) és a bizánci rítustól szintén érintett Dél-Itáliában jegyezték le. Az első formulát európában csak a 15. században találhatjuk meg egy St. Gallenben írt kódexben, majd az 1520-ban keletkezett Prágai Rituáléban.
A magyar népszokások közül először az arany-tömjén-mirha áldást jegyezték le (Batthyány Misszálé, 1489). A háromkirály járásra vonatkozó első adatunk Hédervári Lőrinc levele 1540-ből. A vízszenteléssel összefüggő népszokás volt Dunántúlon a szabad ég alatt vagy a hideg patakban tartott vízkereszti mosakodás.
Dr. Maróti Gábor
Újévi vallásos népszokások
2019.01.01
Újévi vallásos népszokások
Karácsony napjaiban a népi jámborság vallási szokásai közé tartozik a búzasarjasztás. Egy ősi germán vagy finnugor termékenységi motívummal függhet össze a jelenség, melyet a Győri Egyházmegyében legkorábban Bő községben jegyeztek fel („szaladós búza”). Hasonló termékenységi tartalmat hordoz a bői Szent János köszöntő szövege: „Mint János földre jött, úgy mint mára virradtára frissen kizöldült…”
A középkorban szentelmények között tartották számon a karácsony utáni virgácsolást, ami ma néhány helyen aprószenteknapi szokás. Több magyarországi liturgikus szöveget tartalmazó kódexben találunk a vesszők és a korbács megáldására vonatkozó imaformulát és áldás szöveget (benedictio virgarum). A szövegek arra utalnak, hogy a korbácsolás segít a gonosz lélek mesterkedéseivel szemben. Hasonló ördögűző hatást tulajdonítottak a vesszők megáldásának is, ami eredetileg egy ősi pogány szokás volt. A pogány népi hiedelem szerint a föld mélyén a belső életerőből sarjadó vesszők megtisztítják a vizeket, ezért az egyház ezt a hitet helyes interpretációjával átalakítva beépítette az ördöggel szembeni küzdelem középkori rítusaiba. Az áldás szövegek közül a többször ismételt kifejezések, eltorzítva még
évszázadokon keresztül fennmaradtak néhány gyermek mondókában.
Az újévi ünnep Magyarországon a 15. századig nem jelentette a polgári év kezdetét. Először az Érdy kódex utal az évkezdetre: „Ez mai napon új esztendő kezdetik az mi Urunk Jézus Krisztusnak új nevezetinek okáért”. A Müncheni kódex még nem az évkezdettel hozza összefüggésbe az újévi ünnepet, hanem a megtestesülés története szerinti eseményt írja körül: „Az Úr környül Metelkedese napja”.
Az újévi népszokások közül az első az ajándékozás. A 13. századi oklevelek ezt a napot „sternarum dies”-nek, tehát ajándékozó napnak nevezik. Szokás volt, hogy a szakemberek a mesterségükre jellemző szerszám bemutatásával boldog életet kívántak a királynak, aki arannyal jutalmazta őket. Az újévi csengő vagy harang rontást távoltartó használata egészen ősi hagyomány, a népi jámborság gyakorlatai között ilyen pl. a hajdúdorogi kongózás. A népvándorlás kori kelta sírokban a halottak nyakán elhelyezett kis csengők is az ártó szellemek távoltartására szolgáltak. Ma a betlehemesek is csengővel járnak, sokan közülük nem is tudják, milyen ősi szimbólumot jelenít meg ez a hagyomány.
A világegyházban is találhatunk újévi szokásokat, ilyen. pl. az „epifánia ajándékainak kicserélése”, vagy a „szent Patrónusok kijelölése”, ami szerzetes közösségekben szokás.
Dr. Maróti Gábor
Dr. Reisner Ferenc rektor atya karácsonyi gondolatai
2018.12.23 Karácsony ünnepének közeledése mindig felgyorsítja életünket, mert szeretnénk mindenkit a tőlünk telhető legnagyszerűbb módon megajándékozni.
Igyekezetünk közben, sokszor észre sem vesszük, de a feladatok özöne magával sodor, elragad minket és végül kimerülten, fáradtan rogyunk le Szenteste a karácsonyfa alatt.
A karácsonyi angyalsereg azon ügyeskedik, hogy megállítson bennünket egy pillanatra.
Bátorítanak, hogy merjük átengedni magunkat az ünnep örömének, illatának, hogy átjárhassa egész életünket és békével ajándékozzon meg bennünket.
„A Boldogságos Szűzanya egyetlen csodát sem tett, nem tartott nagy prédikációkat, mégis a Mennyek Királynéja lett a názáreti csendes, egyszerű, szorgalmas életével.
Olyan jó lenne, ha a mi szíveinkben is feléledne a tiszta, egyszerű élet utáni vágy.
Ha az emberiség ezt az eszmét, ideált, a názáreti csendes növekedést, a jókedvvel végzett munka örömét, az egymásra figyelést megtanulná, akkor a boldogságát találná meg.” (Böjte Csaba)
Ezzel az egyszerű, természetes boldogsággal akar bennünket megörvendeztetni most karácsony ünnepe.
Kegyelmi pillanat Istennek ez a felénk lehajló szeretete.
Shakespeare: Hamlet - részlet
Mondják, valahányszor az idő közelg,
Melyben Urunk születését innepeljük,
Egész éjjel zeng e hajnal-madár;
S hogy akkor egy se mer mozdúlni szellem;
Az éj ártalmatlan; planéta nem ver,
Tündér nem igéz, nem bűvöl boszorkány,
Oly üdvös, oly szentelt azon idő.
Hajnal-madár a Kakas, vagy még inkább lelkiismeretünk figyelmeztet: hűtlenségeinkre, elszalasztott lehetőségeinkre, - miként Péter apostolt is.
De ugyan akkor életünk megismételhetetlen pillanataira is terelgetik figyelmünket.
Ezek a megszentelt pillanatok mindig a megtapasztalás örömét tartogatják számunkra.
Ennek a lelki találkozásnak átélését kívánom mindannyiunknak, karácsony ünnepén.
Járja át életüket a betlehemi gyermek illata, megváltó jósága és emberszeretete.
Áldott Karácsonyt!
Dr. Reisner Ferenc
rektor
Győri Hittudományi Főiskola
A karácsonyi ünnepkör
2018.12.22
A karácsonyi ünnepkör liturgikus szimbolikájának üdvrendi és lelkiségi összefüggései
Sem a liturgiatudomány, sem a liturgia eseményéből keletkező lelkiség szempontjainak nem felel meg az a leegyszerűsítő szemlélet, amely az egyházi év eseményeit pusztán üdvösségtörténeti kronológia alapján értelmezi. Teológiailag felületesen kialakított általánosítás a 'megtestesülés és megváltás' ünnepköri kettőzésre építő, Jézus életének eseményeiből kiinduló pólusok rituális magyarázata; ugyanis mindkét ünnepkör lényege a megváltás beteljesedésének megjelenítő visszaemlékezése. A karácsony és húsvét közötti értékrendbeli aránytalanítás legendáját egyesek azzal támasztják alá, hogy a megtestesülés „csak” kiindulópontja a feltámadásban koncentrálódó megváltásnak, így egyik értéke kisebb vagy nagyobb a másiknál.
A megváltás műve a teremtéssel és a teremtői szándék érvényesülésének valamennyi elemével együtt teljesedik be az ember üdvtörténetében. Ennek a történeti jellegnek az értelmezését segíti a liturgia időszemlélete, mely az ünneplő ember alanyiságát Krisztus istenemberi természetének realitásába helyezve alkalmazza az egyes ünnepkörök szimbolikus rendjét. Így helyesen értelmezhető a karácsonyi ünnepkör megtestesülést előtérbe helyező lelkisége, mert ugyanannak a beteljesülésnek nem a fizikai kezdetét hangsúlyozza, hanem elsősorban a találkozás teljességének tapasztalatát szolgálja.
A kora-középkortól kezdve gall nyelvterületen karácsony előtt szabályos böjti (gyakran negyven napos) időszakot tartottak szeptembertől, vagy később csak november 15-től, mert a megtestesülésben a szigorúan ítélő bíró érkezésére is készültek. Ennek a dátumnak a nyoma a görögkeleti egyházban a 9. század eleje óta, ma is megtartott „Fülöp-böjt”. Rómában ekkor semmiféle böjtöléssel nem építettek az ünnepbe böjti párhuzamokat, de jellemzővé vált a lelkiismeret megtisztítására törekvő spirituális igény hangsúlyozása mind a szimbolikában, mind a szövegekben.
Liturgiatörténeti és lelkiségi szempontból kiemelkedő jelentőségűek I. Leó pápa karácsonyi homíliái. Ezekből megérthetjük a korai keresztény spiritualitás háláját a gyermekségtől sem vonakodó Megváltó megtestesülése iránt. A 6. században a római S.Maria Maggiore bazilika altemplomában felépítették a betlehemi születés barlangjának másolatát és itt kezdődött el a karácsonyi éjféli szentmise hagyománya. Karácsony ünnepének lelkiségét a Gyermek egyszerű barlangjának alázatából és a szigorú bíró érkezésére készülő ősegyházi lelkiismeretből táplálkozó igényességből élhetjük át.
Maróti Gábor
A kiengesztelődés intézménye és lelkisége
2018.12.14
A kiengesztelődés intézménye és lelkisége a bűnbocsánat rítusfejlődésében
A teremtmény és a Teremtő közötti kapcsolat egyik célja a találkozásból kibontakozó
egyesülés, melyet a liturgia hatékony jelekkel közvetít. Ennek az egyesülésnek a
legközvetlenebb akadálya a személyes bűn, amitől az ember nem képes a saját erejéből
megszabadulni, ezért természetfeletti segítségre van szüksége, mely nem beavatkozás és nem
a szabadság korlátozását jelenti, hanem egy kiérdemelhetetlen ajándék, amiért a
megszentelődő személy hálával tartozik. Ez a lelkiség határozta meg az ősegyház bűnbánati
fegyelmét. A ’saját képmására’ történő teremtésnek és a Fiú megváltó áldozatának
köszönhetően az emberi természet a kegyelmi segítséggel képes a megtérésre és a rossztól
való elszakadásra, mégis megjelenik a személyes üdvtörténetben a bűn reális eseménye,
mellyel a szentségi üdvrendben az egyháznak gyógyító, megújító válasza van.
A kiengesztelődés rítusfejlődésének első szakasza a nyilvános bűnmegvallás és a
püspök általi feloldozás volt. A bűn közösségi karakterét ez a szentségi forma jelentősebb
mértékben előtérbe helyezte, mint a későbbi fülgyónás. Eleinte a keresztség bűntörlő hatására
utalva második bűnbocsánatként nevezték és az életben egyszer volt rá lehetősége a
megtérőnek. A rítusfejlődés következő szakaszában az egyéni bűnbevallás és egyéni
feloldozás formája vált általánossá. Korábban a felszentelt püspökök liturgikus tevékenységi
körébe utalt szentség kiszolgáltatás volt a feloldozás, majd a második korszakban a papok és a
püspökök lettek az érvényes és megengedett kiszolgáltatók. Felszentelésben nem részesült
hívők vagy diákonusok részéről az egyház történetében nem volt jellemző a bűnbocsánat
szentségének olyan kiszolgáltatási kísérlete, melyet az egyház érvényesnek tekintett volna; ezt
a szentséget kezdettől a felszentelésből fakadó képességhez kötötte az egyház, melynek
krisztusi alapításából közvetlenül levezethető az ordinációs karakter.
A II. Vatikáni Zsinat nem változtatott a bűnbocsánat szentségének lényegi rituális
szerkezetén, de a bűnbánat felindításának csoportos lehetőségére vonatkozó bűnbánati
liturgiák kialakításával ismét előtérbe helyezte a bűn eseményének közösségi jellegét. A
személyes bűn az ember megváltott és újjá teremtett természetéből következően nem képes
teljesen és véglegesen elszakítani az embert Istentől, ha a bűnbánat és a megtérés
istengyermeki lelkülete fenntartja a kiengesztelődés közösségét és a bűnbocsánat lehetőségét.
Dr. Maróti Gábor