Gönyűi lemezfelvétel
2019.01.08
A Gönyűi Római Katolikus Templomban egy 1908-ban készült Rieger orgona található (op. 1459.).
E hangszert 2017-ben a Soproni Orgonaépítő KKt. felújította és átépítette.
A munkálatok után, 2017. július 14-15-én lemezfelvétel készült a templomban.
Dr. Maróti Gábor orgonál a felvételen, melyet Benedek András készített.
Az orgonáról és a felvételkor készült fényképek galériája
A felvételt bemutató videó a Yuetube-on
A lemezről zenetudományi elemzés
Szabó András soproni orgonaépítő írása az orgonáról:
A gönyűi római katolikus templomot a neves építész, Fellner Jakab tervezte. A szép templom meglehetősen szűk kórusára a Rieger cégtől rendeltek orgonát levéltári források szerint 1935-ben. Ugyanakkor a játszóasztal rézintarziás cégjelzésén található 1459-es opus 1908-as építésre utal. Elképzelhető, hogy a hangszer bizonyos elemei a korábbi orgonából valók.
A Rieger orgonaépítő-dinasztia alapítója Franz Rieger (1812-1885) volt. Az akkori Osztrák-Sziléziában található jägerndorfi üzeméből 32 db. orgona került ki. Két fia Otto (1847-1905) és Gustav (1848-1905) apjuk mesterségét folytatta. 1873-ban ők alapították a „Gebrüder Rieger” orgonagyárat, amelyből annak 80 éves fennállása alatt több mint 3000 orgona került ki (a mai Magyarország területén ebből hozzávetőlegesen 500 db. található). A Rieger Testvérek korai, mechanikus hangszerei ma is nagy kincsei orgonaállományunknak (Egyházmegyénkben: Bakonysárkány, Komárom, Nagyigmánd, Peresznye).
A kor divatjának megfelelően az 1890-es évektől sajnos ők is fokozatosan átálltak a pneumatikus (légnyomatú) vezérlésre.
A jelentős számú magyarországi megrendelés miatt 1894-ben fióküzemet nyitottak Budapesten. Hazai Rieger-orgonáink, a legkorábbiakat leszámítva, a budapesti üzemből kerültek ki. Néhány elemet azonban továbbra is az anyacég szállított Jägerndorfból. 1903-ban ifjabb Otto Rieger (1880-1920) vette át a cég vezetését. Az ő korai halálát követően 1920-ban a Rieger orgonagyár Josef von Glatter-Götz (1880-1948) tulajdonába került. Ebből a korszakból származik a gönyűi orgona is.
Ebben az időben a Rieger cég már letett a korábban általánosan alkalmazott, és szakmai körökben éles vitákat kiváltó, kombinált változatok alkalmazásáról, a gönyűi orgonában sem találunk ilyeneket. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy ekkortájt, talán anyagi megfontolásokból, egész más felfogásban készítik a reprezentatív, többnyire nagyobb városokban felállított orgonáikat, és a kisebb, vidéki templomoknak szánt hangszereiket (Angster ugyanígy járt el). Ez utóbbiak esetén mind az intonáció, mind a végletekig leegyszerűsített pneumatikus rendszer sok kívánnivalót hagy maga után. A gönyűi orgonába például nem készültek gyorsítórelék, így az eleve határhelyzeten működő pneumatika nem funkcionált megfelelőképpen, különösen a nyári szárazságok idején. Emellett a nehezen szerelhető Rieger-játszóasztalok legfőbb hibaforrásai a kopulaszerkezetek. Ezek, kézműves módszerekkel gyakorlatilag nem javíthatók, ezért jobb híján a gönyűi orgonában is kikötötték őket. Ezeknek a kis hangszereknek a hangképét viszont a gyártó eleve úgy állította össze, hogy annak a pedál- és a szuperkopula szerves részét képezi. A hiányzó magasabb fekvésű regisztereket a szuperkopula hivatott „pótolni” azzal, hogy egy oktávval magasabban automatikusan megkettőzi a változatokat. A gönyűi orgona pedálművét, a sorozatos hibák, a megbízhatatlan pneumatikus szerkezet miatt, szintén kiiktatták.
Az eredendően elnagyolt, gyorsítók nélküli pneumatikus rendszer és a játszóasztal hiányosságainak kiváltására egy elektromos vezérlés beépítése bizonyult a megfelelő és leginkább költséghatékony megoldásnak. Ennek során valamennyi eredeti funkció továbbra is megmaradt, illetve az időközben kiiktatott kopulák és a pedálmű ismét használhatóvá váltak. Ugyanakkor a megbízhatatlan pneumatikus vezérlést egy gyors és pontos elektronika váltotta fel. Ezzel egy időben, a szükséges javítás, tisztítás, hangolás mellett, és új fúvómotort is kapott az orgona.
A pneumatika alkalmazása az orgonaépítészetben zsákutcának bizonyult. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy valamennyi pneumatikus orgonát elektromosítani kellene. Ez, egyrészt az ilyen hangszerek nagy száma miatt (országosan kb. 1300 db.) sem lehetséges, másrészt egy százéves légnyomatú orgonának lehet ipartörténeti, sőt akár örökségvédelmi értéke is. Az elnagyolt, rossz pneumatika kiváltására viszont reális alternatíva lehet az elektromos vezérlés beépítése, erre jó példa a gönyűi hangszer is.
Szabó András és Szarka György soproni orgonaépítők írása a felújításról:
A Gönyűi Római Katolikus Plébániatemplom Rieger Op. 1459. sz. orgonájának felújítási és átépítési folyamatai (Szabó András, Szarka György Soproni Orgonaépítő Kkt. 2017.)
A templom főbejárat feletti karzatán a Rieger orgonagyár egymanuálos, pedálos, 7 regiszteres, pneumatikus, kúpládás orgonája áll. A hangszer Rieger katalógusa szerint 1908-ban épült, a cég 1459. opuszaként. A levéltári kutatási anyagot Hajdók Judit orgonaszakértő a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakreferense bocsátotta rendelkezésünkre.
1957-ben a budapesti Fittler cég fúvómotort szerelt be (az átépítés előtti motor későbbi).
1983-ban nagyobb javítást végeztek a hangszeren (részletek nem ismeretesek). A neobarokk orgonaszekrény homlokzatának három sípmezejében 21 db. (6-9-6) jó minőségű horganysíp áll. Az orgonaszekrény faerezetes (flóder) díszítőfestése eredeti. Játszóasztal a karzat mellvédjébe épült be.
A játszóasztal 1935-ből való, egyedül a cégjelzést tartalmazó léc idézi a korábbi Rieger orgonákat.
A manuálklaviatúra borítása fehér műanyag. A klaviatúra feletti leszorítólécen Rieger régi, K.u.K. címeres, rézintarziás cégjelzése olvasható: Opus 1459 Rieger Ottó Budapest. Az efölötti homloklécen sorakoznak a kopulák és regiszterek billéi. Az ezeken található porcelánkorongok a regiszterfeliratokkal épek és hiánytalanok. A klaviatúra alatti hüvelykgombsor a kollektívákat kapcsolja. A pedálklaviatúrát felújították, az átépítés előtti felméréskor egyetlen pedálhang sem volt megszólaltatható. Az orgona eltávolított csőpneumatikája üzemképes volt. A manuál számára nem készült gyorsítórelé, ez komoly konstrukciós hibának tekinthető. A probléma kiküszöbölésére a pneumatika részére direkt motorlevegőt vezettek. Emiatt néhány hang nehezen megy el. A pneumatikával egyébként is adódhattak problémák, mivel a csőcsatlakozó léceket helyenként pillanatszorítókkal fogatták össze. A regiszter-relén apró ékfúvócskákat, a többin és a konduktokon membránokat alkalmaztak. A manuálszélláda jól működik, a pedálszélláda kipróbálására a felújítást megelőző felmérés során nem volt lehetőség. A manuálszélláda feltehetően 1935-ből származik. Erre utal, hogy a hangszernek nincsenek kombinált regiszterei, ami pedig általános gyakorlat volt a 20. század első évtizedében a Rieger-orgonáknál.
A felújítás előtti felméréskor az orgona sípanyaga jó állapotban volt. A sípok nagyrészt az átépítés idejéről származnak. A hangszer szélellátását egy, az orgonaszekrény alját kitöltő, lábnyomatú merítővel ellátott nagyméretű úszófúvó biztosítja. A házilagos készítésű fúvómotor a karzat oldalszobájában állt. A hangszer faanyagában helyenként jelentős rovarfertőzés volt tapasztalható. Az orgona meglehetősen piszkos volt.
A hangszer diszpozíciója (a változatok szélládán elfoglalt sorrendjében, a homlokzattól kiindulva):
Manuál:
Principál 8' C-GIS belső, A-f¹ homlokzati horgany, fis¹-től ismét belső ónsípok.
Szalicionál 8' Nyitott, cilindrikus fémsípok, C-hº horganyból, c¹-től ónból. A horganysípok rolnis, az ónsípok szekrényszakállal.
Oktáv 4' Nyitott, cilindrikus fémsípok, C-H horganyból, cº-től ónból.
Vox coelestis 8' Csak cº-től épült meg. Egysoros, a Szalicionállal együtt kapcsolható, c¹-től ónból, rolnis, fis²-től állítható kapaszakállal.
Burdon 8' C-H födött fa, cº-hº sapkás horgany, c¹-h² sapkás ón, c³-tól kónikus ónsípok, félkörös felvágással.
Mixtura 3sor 2 2/3' (2 2/3'+2'+1 1/3') Nyitott cilindrikus fémsípok, a két mélyebb sorának nagyoktávja horganyból, az összes többi síp ónból. Nem repetál.
Pedál:
Subbass 16' Belülről labizált födött fasípok, félkörös felvágással.
Kopulák (billékként):
Ped. kop. Sup. okt. kop.
Kollektívák (hüvelykgombokként):
Piano, Mezzoforte, Forte, Kiváltó
A felújítási folyamat
Az orgona precíz működtetése érdekében új elektromos traktúra beépítésére volt szükség, tekintettel a gyorsító relék hiányára és a játszóasztal szerkezetének hozzáférhetetlenségére. Új nagy teljesítményű légellátást biztosító elektromotor került beépítésre.
Az elvégzett munkák:
1. Az egész orgona kitisztítása
2. A faanyag rovar- és gombakártevők elleni védelme
3. A pneumatikus berendezés bontása
4. Új elektromos berendezés beszerzése és beépítése. A kiépítendő funkciók teljes mértékben megfelelnének az eredetieknek. A kapcsolók elhelyezésén, így a játszóasztal megjelenésén nem változtattunk: „Gepárd” orgonavezérlés beépítése (gyártó: Alt-Comp Mérnökiroda Bt, Budapest), A vezérléshez tartozó optoelektronikai billentyűérzékelők felszerelése, Laukhuff hangmágnesek (88 db.), katalógusszám: 3 006 10, Kapcsolóüzemű tápegység (24 V), Laukhuff regiszterkapcsolók és kombinációgombok, katalógusszám: 3 023 00, 3 027 00, Mágneslécek felszerelése, kábelezés, szalagkábelekkel, 34 pólusú csatlakozókkal (Harting N34 típus)
5. Az elektromos berendezés beszabályozása
6. A szélládák hibáinak javítása
7. A sípanyag hibáinak javítása
8. Új, jó minőségű fúvómotor beépítése a szükséges tartozékokkal együtt (LVM 8-120/400 típus, gyártó: Könyves és Fia Kft. Vámosszabadi), (rugalmas összeköttetés, szabályozószelep, motorszélcsatorna)
9. A fúvó átvizsgálása
10. Az intonálási hibák kijavítása
11. Hangolás
Colligatum musicae – lemezismertető Maróti Gábor (orgona) a Gönyűi Római Katolikus Templom Op. 1459. sz. Rieger Orgonáján (1908) készült felvételéről (2017)
Az emberiség fennállása óta elképesztő mennyiségű adatot és információt halmozott fel. Ám e gigantikus mennyiségű produktum megfelelőlen tipizált rendszerezés nélkül puszta adathalmazzá degradálódhat, hacsak a különféle tudományos- és művészeti ágazatok kusza útvesztőjében nem kapunk iránymutatást: érdeklődéssel veszünk hát kézbe minden olyan nagyobb volumenű gyűjteményt, amely ebben segítségünkre lehet. Különösen akkor, ha az olyan szakmai alaposságot sugallva készült el, ami Maróti Gábor, a Győri Egyházmegye zeneigazgatója és munkatársai (Benedek András, Bohner Anna, Czita Zsuzsanna, dr. Pődör Lea és Dr. Richter Viktória) 2017-ben megjelent lemezének repertoárját jellemzi.
A Gönyűi Római Katolikus Templom 110 éves hétregiszteres Rieger orgonáját bemutató, a Győri Hittudományi Főiskola Egyházzenei Tanszéke által kiadott hanglemezen az NKA program felkérése nyomán, Maróti Gábor színvonalas tolmácsolásában hallgathatjuk meg a 24 kompozíciót magában foglaló gazdag műsort. Az előadó által előzetesen végzett széleskörű kutatások eredményeként, amelyek a Soporoni Orgonaépítő Kkt. által 2017-ben felújított és átépített hangszer dispozíciójával összhangban álló repertoár összeállítására fókuszáltak, közel 500 év orgonairodalmát felölelő válogatás született. Az instrumentum regisztereinek köszönhetően a reneszánsz és a barokk alkotásokon túl a romantika korából, illetve kortárs szerzőktől származó művek kerülnek megszólaltatásra a felvételen. Ugyancsak fontos szempontot képzett az anyag összeállítása során, hogy olyan kis mesterek alkotásai is fölkerülhessenek a lemezre – így többek között a reneszánszkorabeli Pier Soto (1493-1563), vagy a korabarokk Franz Xaver Murschhauser (1663-1738), akik kifejezetten ilyen méretű és hangolású hangszerre írtak, ezzel is gyarapítva a felvétel stiláris-esztétikai hitelesség terén szerzett érdemeit. Az elsősorban egyházi zenét középpontba állító műsoron további itáliai – Antonio Valente (1520-1580), Giacomo Carissimi (1605-1674), spanyol – Tomás de Santa María (ca. 1510-1570), angol – Henry Elliot Button (1861-1925), Walter Galpin Alcock (1861-1947) és német – Johann Sebastian Bach (1685-1750), Johann Christoph Oley (1738-1789), Adolf Hesse (1809-1863) komponisták alkotásai foglalnak helyet a korábbi zenetörténeti korszakok orgonairodalmának képviselőiként.
Kiemelendő a repertoárból, Carlotta Ferrari (1975-) 11. helyen elhangzó szellemes, többek között a visszhang-effektus zenei közhelyét és a kakukkmadár hangját karikírozó, Preludio in eco, Versetto italiano, Toccata del cucu polymodale címmel kifejezetten a hanglemez számára komponált darabja – Maróti rendkívül színes regiszterkezelése által tanúsítva, hogy kortárs opuszok megszólaltatására éppúgy alkalmas a hangszer, mint régi korok zenéjének megidézésére. Zenetörténeti korszakolás szempontjából ugyancsak a hanglemezen szereplő műsor második felét meghatározó kortárs, illetve 20. századi alkotások körébe tartozik a szerzőnő Herzliebster Jesu korálelőjátéka (13. szám), Gaël Liardon (1973-) azonos címet viselő fúgája (12. szám), illetve a hajdani barokk mester előtt tisztelgő Fugues dans le style de Pachelbel című darabja (20. szám), míg a magyar szerzők képviseletében Pikéthy Tibor (1884-1972) három prelúdiuma az Op. 16-os sorozatból (21. szám), Kapi-Králik Jenő (1906-1978) Az éj ím érkezik korálelőjátéka (22. szám), Gárdonyi Zoltán (1906-1986) Fantasia con motója (23. szám), továbbá Maróti Gábor (1978-) szintén a Herzliebster Jesu témán alapuló korálelőjátéka (16. szám), valamint Az Úristen Ádám atyánknak című előjátéka (24. szám) csendül fel.
A 12-16. számokat magában foglaló blokk izgalmas stílus- és műfajtörténeti barangolást ígér a méltán népszerű Herzliebster Jesu kezdetű korál apropóján: az említett kortárs szerzőktől származó feldolgozásokon túl Bach, valamint Maróti átiratában Oley, 18. századi német orgonista és zeneszerző azonos címet viselő korálelőjátékával válik teljessé a zenetörténeti tabló.
S hogy pontosan ki lehet a célközönsége ennek az impozáns zenei gyűjteménynek? Az orgonalógia területén jártasak és kevésbé tapasztaltak egyaránt garantáltan hasznos és élvezetes ismeretekkel, élményekkel gyarapodhatnak, ha megismerkednek e lemezzel, amely biztos kézzel vezeti végig hallgatóját egy több mint százesztendős instrumentum segítségével az orgonairodalom sűrű labirintusán.
B. Kaskötő Marietta
Kategória: 
Cimkék: 