A karácsonyi ünnepkör
2018.12.22
A karácsonyi ünnepkör liturgikus szimbolikájának üdvrendi és lelkiségi összefüggései
Sem a liturgiatudomány, sem a liturgia eseményéből keletkező lelkiség szempontjainak nem felel meg az a leegyszerűsítő szemlélet, amely az egyházi év eseményeit pusztán üdvösségtörténeti kronológia alapján értelmezi. Teológiailag felületesen kialakított általánosítás a 'megtestesülés és megváltás' ünnepköri kettőzésre építő, Jézus életének eseményeiből kiinduló pólusok rituális magyarázata; ugyanis mindkét ünnepkör lényege a megváltás beteljesedésének megjelenítő visszaemlékezése. A karácsony és húsvét közötti értékrendbeli aránytalanítás legendáját egyesek azzal támasztják alá, hogy a megtestesülés „csak” kiindulópontja a feltámadásban koncentrálódó megváltásnak, így egyik értéke kisebb vagy nagyobb a másiknál.
A megváltás műve a teremtéssel és a teremtői szándék érvényesülésének valamennyi elemével együtt teljesedik be az ember üdvtörténetében. Ennek a történeti jellegnek az értelmezését segíti a liturgia időszemlélete, mely az ünneplő ember alanyiságát Krisztus istenemberi természetének realitásába helyezve alkalmazza az egyes ünnepkörök szimbolikus rendjét. Így helyesen értelmezhető a karácsonyi ünnepkör megtestesülést előtérbe helyező lelkisége, mert ugyanannak a beteljesülésnek nem a fizikai kezdetét hangsúlyozza, hanem elsősorban a találkozás teljességének tapasztalatát szolgálja.
A kora-középkortól kezdve gall nyelvterületen karácsony előtt szabályos böjti (gyakran negyven napos) időszakot tartottak szeptembertől, vagy később csak november 15-től, mert a megtestesülésben a szigorúan ítélő bíró érkezésére is készültek. Ennek a dátumnak a nyoma a görögkeleti egyházban a 9. század eleje óta, ma is megtartott „Fülöp-böjt”. Rómában ekkor semmiféle böjtöléssel nem építettek az ünnepbe böjti párhuzamokat, de jellemzővé vált a lelkiismeret megtisztítására törekvő spirituális igény hangsúlyozása mind a szimbolikában, mind a szövegekben.
Liturgiatörténeti és lelkiségi szempontból kiemelkedő jelentőségűek I. Leó pápa karácsonyi homíliái. Ezekből megérthetjük a korai keresztény spiritualitás háláját a gyermekségtől sem vonakodó Megváltó megtestesülése iránt. A 6. században a római S.Maria Maggiore bazilika altemplomában felépítették a betlehemi születés barlangjának másolatát és itt kezdődött el a karácsonyi éjféli szentmise hagyománya. Karácsony ünnepének lelkiségét a Gyermek egyszerű barlangjának alázatából és a szigorú bíró érkezésére készülő ősegyházi lelkiismeretből táplálkozó igényességből élhetjük át.
Maróti Gábor
Kategória: 